Az idei állami költségvetést 241 milliárd koronás hiánnyal fogadták el. Ebben benne van az eredeti javaslathoz hozzáadott további tízmilliárd az árvíz miatt, amely tavaly szeptemberben sújtotta az olmützi és a morva-sziléziai régió egyes részeit.
Ez évben azonban ismét felmerül a kérdés, hogy teljesül-e a jóváhagyott költségvetési hiány. Annál is inkább, mivel a Nemzeti Költségvetési Tanács tavaly ősszel, miután a kormány benyújtotta a költségvetési javaslatot a képviselőháznak, figyelmeztetett azokra a kockázatokra, amelyeket a javasolt költségvetés az idei évre hordoz magában. Eddig úgy tűnik, hogy ezek közül a kockázatok közül több is megvalósul - vagy még az év vége előtt megvalósulhat.
Az államháztartás jelenlegi, 2025. július végi alakulása ugyanakkor az államháztartás jobb állapotát mutatja, mint a tavalyi év azonos időszakában. Az állam eddig valamivel kevesebb, mint 166 milliárd korona deficittel gazdálkodott (az EU-val kapcsolatos bevételek és kiadások hatása nélkül), ami mintegy 40 milliárd koronával jobb, mint tavaly.
Az említett kockázatok ellenére tehát lehetséges, hogy az egész évre jóváhagyott hiányt teljesíteni fogják. Ennek részben az az oka, hogy most léptünk be az évnek abba a szakaszába, amely a költségvetés teljesítése szempontjából általában kedvezőbb. Ráadásul a cseh gazdaság viszonylag jól teljesít (növekedése a második negyedévben felgyorsult), ami az eredeti tervhez képest több milliárd koronával több bevételt jelent az állami költségvetés számára.
Ebből a szempontból némi hátrányt jelenthet Petr Fiala leköszönő kormányának, hogy a képviselőházi választásokra még azelőtt sor kerül, hogy végleg kiderülne, hogyan alakul ez a költségvetés.
Ez még inkább megnehezíti a 2026-os állami költségvetési javaslat kidolgozását. Lényegében lehet, hogy ez már nem a kormány saját költségvetése lesz (ha a választások előtti felmérések beigazolódnak, és a jelenlegi ellenzéki pártok nyerik a választást), így nem biztos, hogy számít, hogyan fogalmazzák meg. Másrészt viszont a választások előtt egy utolsó jelzést küldhet, hogy a kabinet számára továbbra is fontos a költségvetési felelősségvállalás. A kérdés azonban az, hogy a választók hajlandóak-e még annyira odafigyelni a költségvetési felelősség témájára, hogy az döntő tényező legyen abban, hogy kit támogatnak.
Ezért érdekes lesz figyelni, hogyan fog hozzáállni a javaslathoz az új kabinet, amelynek szeptember végéig (azaz a választások előtt) kell megvitatnia azt. Elfogadja-e a költségvetést sajátjaként, vagy elutasítja, és úgy dönt, hogy egy teljesen új költségvetést javasol. Ha ez utóbbi történik, akkor megnő a valószínűsége annak, hogy Csehország 2026-ban ideiglenes költségvetéssel indul, hasonlóan ahhoz, ami 2022-ben történt. Mindenesetre a 2026-ra vonatkozó felelős állami költségvetés kidolgozása és elfogadása meglehetősen nagy kihívást jelentő feladat lesz az októberi parlamenti választásokból kikerülő bármelyik kormány számára.
