Több mint két évtizednyi be nem teljesített kötelezettségvállalás

A visegrádi négyek országaiban a lakosság 2003 tavaszán népszavazáson szavazott az Európai Unióhoz való csatlakozás mellett. A csatlakozási szerződés aláírásával és a Maastrichti Szerződés szabályainak elfogadásával elkötelezték magukat az euró jövőbeni bevezetése mellett.  Ez a kötelezettségvállalás azonban nem pontosan időzített, 21 év telt el, de Magyarország, Lengyelország és Csehország nem akarja feladni valutáját. Egyedül Szlovákia volt az, amelyik 2009-ben szívesen cserélte a szlovák koronát az európai valutára, és belépett az eurózónába.

A csehországi felmérések egyértelműek

Az akkori elnök, Václav Klaus határozottan az euró ellen emelt szót Csehországban, és retorikája a mai napig nem változott. Ezzel szemben a jelenlegi elnök, Peter Pavel 2024 elején szorgalmazta egy szakértői megbeszélés elindítását az euró bevezetése és az ország EU iránti elkötelezettségének teljesítése témájában. Az ország hangulata azonban ellenzi ezt a javaslatot. A Radiožurnál rádió számára a Median ügynökség tavalyi felmérése szerint a cseh állampolgároknak már 58 százaléka ellenzi az euró bevezetését. Ugyanakkor az ország nagyobb gond nélkül teljesítené az úgynevezett lisszaboni ún. Az euróövezetbe való belépéshez szükséges maastrichti kritériumok közé tartozik a korlátozott inflációs ráta, az államháztartási hiány, a hosszú távú kamatláb és az államadósság nagysága. Ezenkívül az ország valutájának az értékelést megelőzően legalább két évig részt kellett vennie az európai árfolyam-mechanizmusban (ERM II), és az árfolyamának szigorúan meghatározott határokon belül kell lennie. Az Európai Bizottság (EB) tavalyi felmérése azonban azt mutatta, hogy az ország eddig csak egy feltételt teljesített - a hosszú távú kamatlábat.

A dátum még ismeretlen

A lakosság támogatásának hiánya miatt Csehország továbbra sem tervezi az európai valuta bevezetésének időpontját. Zbyněk Stanjura pénzügyminiszter nemrég az AFP-nek azt nyilatkozta, hogy ha az ország támogatottsága nem éri el legalább az 50 százalékot, akkor nincs értelme lemondani a cseh koronáról. Tény azonban, hogy az országon belüli szkepticizmus ellenére az Európai Unióban az emberek akár 78 százaléka fizet az euróval, Csehország pedig exportgazdaság. Az euró a gyakorlatban gyorsulást, egyszerűsödést és a tranzakciós költségek csökkenését, más országokkal való könnyű ár-összehasonlíthatóságot, de a külföldi befektetők számára is nagyobb vonzerőt jelentene, ami az euró bevezetése után például Szlovákiában vagy Szlovéniában is megfigyelhető volt.

A svédek és a lengyelek még nem támogatják az eurót

Az EB tavalyi értékelése szerint Bulgária, Magyarország, Lengyelország, Románia és Svédország nem teljesíti az euróövezethez való csatlakozás összes kritériumát, Lengyelország és Magyarország pedig még egyiknek sem felel meg. Svédországban és Lengyelországban azonban ugyanaz a hangulat uralkodik, mint Csehországban. Egy 2024-es közvélemény-kutatás szerint a svédek 48,7 százaléka elutasítaná az eurót, egy 2023-as IBRiS-felmérés szerint a megkérdezett lengyelek 63 százaléka is ugyanezen az állásponton van.

Soha ne mondd, hogy soha

Pár napja Bulgária végre teljesítette az összes feltételt, és zöld utat kapott a bizottságtól. A bolgár lev már 2026. január 1-jén a múlté lehet, amikor Bulgária lesz a 21. ország, ahol euróval lehet majd fizetni. Ezzel szemben a románok az euró bevezetésének tervét 2024-ről a 2027-2028 közötti időszakra halasztották. Magyarország az államháztartási hiány miatt egyelőre nem tervezi az euró bevezetésének időpontját.